Akkor még sokat buszoztam. Fülledt nyári délután elcsigázottan álltam a megállóban, csendesen várakoztam, egyedül, mint általában. Kicsit összerezzentem, amikor egy fiatal anyuka megszólított. Szokatlan volt a gesztus, aligha szólítunk meg idegeneket ok vagy cél nélkül. Az…

1. Embereket nem birtoklunk. Amit nem birtoklunk, azt nem veszíthetjük el.Így hát alaptalan minden bizonytalankodás, aggodalmaskodás, elkeseredés, sírás, ragaszkodás. Ami létrejöhet, az létre jön, ami működhet, az működik. Ami „mágnes”, és vonz, az nem fog már taszítani.…

… Egyébként szimpatikus volt. Egy kicsit megközelíthetetlen, mindig tökéletesen őszinte, alapvetően mosolygós, többnyire kiegyensúlyozott. Sosem elegáns, csak ha végképp muszáj volt, inkább laza, inkább sportos, és ez jó volt így. Sokszor összenevetett szinte mindenkivel, aki…

Már tavasz van. Egyáltalán nem számít a legalább húszcentis hó, a „repkedő mínuszok”, a csípős téli szél. Ahogy sétáltam az utcán, a vastag, kötött pulóver, és a téli dzseki alatt megdobbant a szívem. A testem már tiltakozik: a sok réteg ruha ellen, a cipő ellen, a…

Tizedikes lehettem, azt hiszem, amikor először ittam fahéjas-vaníliás- szilvás teát. Nem lelkesedtem az ötletért, nagyon különösen hangzott a kombináció, de nagyon kellemesen csalódtam, finom íze volt, de ami igazán emlékezetessé tette, az a „kísérője”, az éjszakába…

Ma villamosra szálltam. Ritkán cselekszem így, de általában egy héten egyszer kénytelen vagyok. Gimnáziumi éveim alatt mindennap villamosoztam, az emlék nem túl kellemes, ezért kerülöm, ha tehetem. Félig ösztönösen, félig tudatosan egy kislány mellett álltam meg, ő ült. A…

Nemvállalom. Mert kockázatos, mert én sérülök. Nem akarom, mert féltem magamat,félek, hogy még jobban fog fájni, mint eddig. Nem leszek már magányosabb. Csakannyi ez, amennyit bírok. Csak annyi. nem több, nem lehet több. Félek, mertbántanak. A dolgok. Az emlékek. A múlt, a jelen,…

Minden álmodozásból születik, vagy a véletlen jókedvű játékából. Esetleg sóvárgásból. Vagy lemondásból."Egymással beszélgettek a folyosón, mint két mosolygós arcú mesefigura. Koranyár lehetett, talán június, de nem is számít. Talán fontos volt a téma, talán csak…

Ezek a napok ilyenek. Hogy semmi sem megy jól – olyan igazán jól, és generálja egymást a sok kudarc, bukás, satöbbi. Meg olyan is van, hogy minden sikerül. Csak játszmáink vannak, meg a mérleghinta, ami mikor merre billen. De tőlem is függ. Tudom. Már ébredéskor érzem, milyen…

Akad, aki egyáltalán nem imádkozik, van, aki rutinosan, de hűségesen, sok-sok éve, alig-látó szemekkel, de tiszta lélekkel. Az imaszövegek ismerete hat-hét évtizede még talán alapvető volt, bár az alfabetizáció már tért hódított, az oralitás dominanciája egyértelmű volt.…