Annak ellenére, hogy a héten ma keltem a legkorábban (10 óra), megint nem reggeliztem. :D 
Már nem is töröm magam. Az a fura, hogy reggelente mindig farkaséhes vagyok, de ma nem voltam, sőt, ebédelni is csak azért ebédeltem, mert itt volt a család. A hétfőn vett feta már szinte könyörgött, hogy csináljak belőle valamit, és evidencia volt a görög saláta, paprikamentesen, valahogy az nem az igazi. Nagyon autentikus lett (bár sosem ettem még autentikusat), még olíva bogyó is került bele. Megkockáztatom, hogy a heti eledelek közül ez esett a legjobban. Apa készített körözöttet, direkt nekem, köménymag nélkül. Ez egyébként egy új felfedezés, egészen kb. egy héttel ezelőttig meg voltam győződve, hogy utálom. Megkóstoltam az új extrudált kenyeret (megvan a szó végre!), paradicsomos-bazsalikomos, lényegesen finomabb, mint a (romlott) kukoricás. A maradék túróhoz meg kevertem egy kis citromhéjat, meg némi nádcukrot, ami egyébként nagyon kellemes csalódás. Igaz, többe kerül a "sima" cukornál, de tapasztalataim szerint kevesebb is elég belőle. Lehet hogy át kellene rá szoknom, és akkor meggondolnám, mennyi cukrot használok. :)
Talán ma volt az első nap, amikor úgy igazán jól laktam, még ettem a fentieken kívül egy szelet magvas kenyeret is, vajjal, és narancsos löttyöt ittam, meg a szokásos mentás-citromost. Igazából az eltervezett ételeket nem készítettem el, de nem is fogy annyi kaja, amennyit gondoltam, a tökkrémből épp most küldtem az unokatesómnak egy üveggel. Anya sütizik, de már nem szakad meg a szívem. :)