nem lehetek már
annyira gyáva
csörren a kulcsod
illik a zárba,
földi kreálmány
nem vagy egészen
kérem a jussom,
add ki a részem,
könnyed a lépted,
– pára szememben –
ósdi királynő,
tarka lepelben,
csalfa az álmod,
hóka a bőröd,
szembogaradban
rejtve a tőröd,
átüt a húson,
– penge, ha villan, –
szúrja a lelkem,
(bíbora csillan),
hajlik a tested
ördögi íve,
szisszen a mérged,
illik a szívbe.